Első fejezet
2.5-ös kiselejtezési szabvány
A 2.5.1 szakadt vezeték tulajdonságai és mennyisége
Az emelőgépek általános kialakítása nem teszi lehetővé a drótkötél végtelen élettartamát.
A 6 szálból és 8 szálból álló drótkötéleknél a huzalszakadás főleg megjelenésben fordul elő. A többrétegű kötélszálak esetében a drótkötelek (tipikus többszörös szerkezetek) eltérőek, és ennek a drótkötélnek a nagy része belül történik megszakadt huzal, így „láthatatlan” törés.
A 2.5.2-től 2.5.11-ig terjedő tényezőkkel kombinálva különféle drótkötelekre alkalmazható.
Törött drót a 2.5.2 kötél végén
Ha a vezeték végén vagy a vezeték közelében eltörik, még ha a szám nagyon kicsi is, az azt jelzi, hogy a feszültség nagyon nagy. Ennek oka lehet a kötélvég helytelen felszerelése, és meg kell találni a sérülés okát. Ha a kötélhossz megengedett, a megszakadt vezeték helyét le kell vágni és újra fel kell szerelni.
2.5.3 szakadt vezeték helyi összesítése
Ha a megszakadt vezetékek közel vannak egymáshoz és helyi aggregációt képeznek, a drótkötelet le kell selejtezni. Ha a megszakadt huzal hossza 6D-nál kisebb, vagy bármely kötélben összpontosul, a drótkötelet akkor is le kell selejtezni, ha a megszakadt vezetékek száma kevesebb, mint a listán szereplő.
A növekedés mértéke 2.5.4 szakadt vezeték
Egyes helyzetekben a fáradtság a drótkötél sérülésének fő oka, és a megszakadt huzal csak bizonyos használat után kezd megjelenni, de a megszakadt huzalok száma fokozatosan növekszik, és időintervalluma egyre rövidebb. Ebben az esetben a vezetékszakadás növekedési arányának meghatározásához gondosan ellenőrizni és rögzíteni kell a huzalszakadást. Ennek a „szabálynak” az azonosításával meg lehet határozni a drótkötél jövőbeni selejtezési dátumát.
2.5.5 száltörés
Ha a szál elszakad, a drótkötelet le kell selejtezni.
A kötélátmérő csökkenése a zsinórmag sérülése miatt a 2.5.6
Ha a drótkötél rostmagja megsérül, vagy az acélmag belső szála (vagy a többrétegű szerkezet belső szála eltörik), a kötél átmérője jelentősen csökken, és a drótkötelet selejtezni kell.
A kis sérülések, különösen akkor, ha az összes szál feszültsége jó egyensúlyban van, nem biztos, hogy nyilvánvaló a szokásos vizsgálati módszerrel. Ez a helyzet azonban nagymértékben csökkenti a drótkötél szilárdságát. Ezért az azonosítandó drótkötél belsejében meg kell vizsgálni a kisebb belső sérülések jeleit. A sérülés megerősítése után a drótkötelet le kell selejtezni.
2.5.7 rugalmasság csökkentése
Egyes esetekben (általában a munkakörnyezethez kapcsolódóan) a drótkötél rugalmassága jelentősen csökken, és nem biztonságos tovább használni.
Nehéz kimutatni a drótkötél rugalmasságát. Ha az ellenőrnek kétségei vannak, konzultáljon a drótkötélszakértővel. A rugalmasság csökkenését azonban általában a következő jelenségek kísérik:
Az A. kötél átmérője csökken.
A B. drótkötél távolsága megnyúlt.
C. mivel az alkatrészek szorosan egymáshoz vannak nyomva, nincs rés a huzal és a szál között.
Finom barna por van a D. kötélben.
Bár az E.-ben nem találtak huzalszakadást, a drótkötelet nyilvánvalóan nem volt könnyű meghajlítani, és az átmérő is csökkent, ami sokkal gyorsabb volt, mint az acélhuzal kopása okozta. Ez a helyzet dinamikus terhelés hatására hirtelen szakadást okoz, ezért azonnal le kell selejtezni.
Külső és belső kopás 2.5.8
Két kopásos eset fordul elő:
Belső kopás és nyomásgödrök a.
Ennek oka a kötélben lévő szál és huzal közötti súrlódás, különösen, ha a drótkötél meg van hajlítva.
B külső kopása.
Az acélhuzal kopását a drótkötél külső felületén a tárcsa kötéle és hornya, valamint a nyomás alatti dob közötti érintkezési súrlódás okozza. A gyorsító és lassító mozgás során a drótkötél és a tárcsa érintkezése nagyon szembetűnő, a külső acélhuzal sík alakúra csiszolódik.
A nem megfelelő kenés vagy a helytelen kenés, valamint a por és homok még mindig növeli a kopást.
A kopás csökkenti a drótkötél keresztmetszeti területét és csökkenti a szilárdságot. Amikor a külső acélhuzal eléri átmérőjének 40%-át, a drótkötelet le kell selejtezni.
Ha a drótkötél átmérője a névleges átmérőnél 7%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökken, még akkor is, ha nem található megszakadt huzal, a drótkötelet le kell selejtezni.
Külső és belső korrózió 2.5.9
A korrózió különösen hajlamos a tengeri vagy ipari szennyezett légkörben. Nemcsak a drótkötél fémfelületét csökkenti, ezáltal csökkenti a szakítószilárdságot, hanem érdes felületet is okoz, repedések kialakulását okozza, és felgyorsítja a kifáradást. A súlyos korrózió a drótkötél rugalmasságát is csökkenti.
Külső korrózió 2.5.9.1
A külső acélhuzal korróziója szabad szemmel is megfigyelhető. Amikor egy mély gödör jelenik meg a felszínen, és az acélhuzal meglehetősen laza, le kell selejtezni.
Belső korrózió 2.5.9.2
A belső korróziót nehezebb észlelni, mint a gyakran vele együtt járó külső korróziót. Azonban a következő jelenségek azonosíthatók:
Az A. drótkötél átmérőjének változása. A szíjtárcsa körüli hajlítórészben a drótkötél átmérője általában kisebb. A statikus acél drótkötél esetében azonban a drótkötél átmérője gyakran megnő a külső szálakon felhalmozódó rozsda miatt.
A B. drótkötél külső szála közötti rés csökken, és gyakran előfordul a huzalszakadás a külső szál között.
Ha belső korrózióra utaló jelek vannak, a felügyelőnek el kell végeznie a drótkötelek belső ellenőrzését. Súlyos belső korrózió esetén a drótkötelet azonnal le kell selejtezni.
2.5.10 deformáció
A drótkötél elveszti normál alakját és látható deformációkat okoz. Ez a deformációs rész (vagy alakrész) változásokat okozhat, amelyek egyenetlen feszültségeloszláshoz vezetnek a drótkötél belsejében.
A drótkötél deformációja megkülönböztethető a megjelenéstől.
2.5.10.1 hullám alakja
A hullám alakváltozása: a drótkötél hossztengelye spirál alakú. Ez a deformáció nem feltétlenül vezet szilárdságvesztéshez, de ha a deformáció súlyos, akkor verést és szabálytalan átvitelt okoz. Hosszú idő elhasználódást és szétkapcsolást okoz.
Amikor a hullám alakja megjelenik, a drótkötél hossza nem haladja meg a 25 d-t.